Manufahi RKM News-loron kinta feira (29/8) ohin amu parokia nossa senora asunsaun same padre albino marques preside misa agradesementu ba refleksaun loron konsulta popular 30/8 ba dala 25 iha parokia nossa senora de asunsaun same,
amu vigaria parokia nossa senhora same padre Albino Marques iha omilia hateten ita ukun an ne’e ema barak maka sagrefisa nia vida tomak hanesan maluk sira iha ai laran terus barak tebes, balu mate no povo inocente mos mate tanba sira defende ukun rasik an,
ne’e maka valor ita hetan hodi goja ne’e laos ita sosa ho buat baratu ho ema barak nia vida rasik no sakrefisio ita urgulu no kontente maske sira mate barak to’o ohin loron ita hetan liberdade,
ema barak nia sakrefisu ita goja independensia no liberdade ita halo pergunta agora ita hotu goja liberdade ne’e hau nia testamuna saída ba tempu presente no mos ba tempu oin mai “hau nia hanoin katak diak liu maka patriotismu nsionalismu”iha português dehan altorisnu tanba ema barak nia sakrefisu ohin hau sakrefisu an tanba ohin lorn independensia facilidade barak tebes maske ema barak maka sei kiak autorismu katak hau tenke fo an tomak ba ema seluk nia diak, dehan padre Albino Marques iha nia omilia.
hanesan eroi sira ema barak fo an ba mate ita hodi hetan liberdade hau servisu karik tenke servisu ho lolos , karik ema nia osan, ema nia osan hau nia osan, osan ba iha kantor sira ema dehan tama tuku 8 tenke tama tuku 8 hodi halakon nepotsnu no lá bele halo Korupsaun ita halo korupsaun halo traisaun ba sira mate la bele hanoin ba ita nia an deit tenke hanoin ema seluk,
Altorismu nia kontrasaun maka egoismu ita hotu halo traisaun ba ema sira ne’ebe fakar sira ran terus iha fatin hotu-hotu ita tenke kumpri lei tanba lei mak domin sai prinsipiu .
Ministra edukasaun Dulcia de jesus Soares agradese ba amu ne’ebe preside misa selebrasaun loron konsulta popular ba dala 25 iha munisipio manufahi iha tempu halo selebrasaun hodi hanoin fila fali tempu naruk luta ukun rasik an iha loron 30 fulan agostu ema rihun resin lakon sira nia vida to’o ikus povo tomak hakotu iha loron 30 fulan agostu 1999 laos buat kaman idaida refelksaun ida ne’e folin ba ita hotu,
selebrasaun ida ne’e uniku tebes tanba primeru ministro diside destaks menbru governo hotu munisipiu hotu tuir postu administrativu hotu hamutuk ho povo hodi konta istori husi inan aman sira maun alin vota iha momento ne’eba sira barak oras ne’e dadaun lá iha ona i sira barak oras ne’e iha ita nia let sira lá iha tempu atu konta sai sasin sira ne’e hotu konta sai mai ita ho objectivo ida deit atu foinsae sira ne’ebe jerasaun ba nasaun ida ne’e nian hodi rona kumprende aprendeaprende,
rona istoria laos felizmente atu rona deit hodi reforsa fali ita nia sentidu nsionalismu patriotismu disiplinadisiplina, etika moral no responsabilidade atu sai foinsae ida ne’ebe sei jerasaun kontinua nasaun ida ne’e nian futuru.
Entertantu depois de misa hotu kontinua tau ain funan ba eroi sira iha jardim luak.
